Ez más, mint az A-vitamin hiány. Ennek egyik oka, hogy túl kevés olyan gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, melyek bővelkednek A-vitaminban. Ezeket a legkönnyebben színükről tudhatjuk felismerni. A zöld és sárga növények sok A-vitamint tartalmaznak. A másik ok pedig az, hogy kerüljük a májat, mint belsőséget. De talán nem a legjobb megoldás a máj fogyasztása.
Sajnos az iparilag tenyésztett állatok belső szervei erősen toxikusak lehetnek. Mivel a máj felel a mérgező anyagok megszűréséért, ezért ez a májra ez hatványozottan igaz lehet. Talán az sem olyan köztudott, hogy az A-vitamin főszerepet játszik a máj anyagcsere-folyamataiban. A helytelen táplálkozási szokások (túl sok fehérje, zsír és szénhidrát fogyasztása vagy éppen a túlevés) miatt nehéz megmondani mennyi az ajánlott napi A-vitamin szükséglet…
Kinek lehet A-vitamin hiánya?
Ha bőségesen étkezünk és mégis A-vitamin hiányunk van, érdemes elsőként a mértékletes étkezést kipróbálni. Elképzelhető, hogy egyszerűen csak túlhajszoltuk a szervezetünket a túl sok étellel. De a hiány érintheti a vegetáriánusokat is. Akik sok magvat, diófélét és olajokat fogyasztanak – és mellette bőségesen hozzájutnak a fehérjéhez a gabonafélékből és hüvelyesekből –, szintén megjelenhet az A-vitamin hiány. Ennek jele lehet a hámló fejbőr, száraz bőr és a korai öregedés is.
A szertelen étrend mérséklése után az A-vitamin képes regenerálni a májat. A növényi eredetű A-vitamint béta-karotinnak hívják. Ennek előnye, hogy nem toxikus. A szervezet működése szempontjából felesleges A-vitamint elraktározza testünk. Így a belsőségekből származó A-vitamin tárolásával mérgező anyagokat tárolhat el a szervezet.
A béta-karotin-tartalmú ételek specifikus hatásai
A kutatási eredmények alapján arra jutottak, hogy az átlagosnál több béta-karotint fogyasztók körében kisebb valószínűséggel fordul elő tüdő-, gyomor-, vastagbél-, húgyhólyag-, méh-, petefészek- és bőrrák. Dr. Charles Simone orvos szerint a béta-karotin: „a leghatékonyabb szabadgyök-semlegesítő, vagy eltakarító, amit ma ismernek… megállítja azt a folyamatot, melynek során a közönséges sejt rosszindulatúvá válhat”.
A legtöbb béta-karotint tartalmazó ételek: dunaliella, spirulina, vad kékeszöld, búza- és árpafű, klorella, sárgarépa, édesburgonya, kel, petrezselyem, spenót. Természetesen sok található még a zöldhagymában, sütőtökben, mangoldban, kínai kelben, sárgadinnyében és az őszibarackban is.
Hogyan szüntessük meg a hiányt?
A napi ajánlott A-vitamin mennyiség és az orvosunk szakvéleménye mindenképpen fontos tényezők. Ezeket ne hagyjuk figyelmen kívül. A hiány okának megszüntetéséhez legalább egy évig nagyon gyakran kell A-vitaminban gazdag ételt fogyasztani. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az étrendkiegészítők ebben az esetben túlságosan gyengén szerepelnek. Inkább válasszuk a természetes forrásokat!
Az, hogy milyen ételeket fogyasztunk sok mindentől függhet. Például, aki székrekedésre hajlamos, inkább sárga színű ételeket fogyasszon. A sárga segíti a bélmozgást, míg a kékeszöld inkább összehúz. A gyulladással küzdők inkább a zöldeket és a kékes ételeket (klorofilban gazdag ételeket) válasszák.
Mivel a mikroalgákban van a legtöbb A-vitamin, ezért azokból általában nagyon kis mennyiség is elegendő. Például a spirulinából egy teáskanálnyi is elég lehet naponta. Figyeljünk arra is, hogy ne adagoljuk túl a béta-karotint. Ha bizonytalanok vagyunk, akkor kérdezzünk meg egy orvost. A béta-karotin túl adagolását a bőr megsárgulásáról (karotenémia) vehetjük észre.
Amikor a béta-karotin rosszul alakul át
Előfordulhat, hogy olyan állapotban vagyunk, hogy a béta-karotin nem megfelelően alakul át A-vitaminná. Ilyen állapot a cukorbetegség, a mellitusz és a pajzsmirigy alulműködés. Ebben az esetben állati eredetű A-vitamint lehet alkalmazni. Ez nem azt jelenti, hogy a béta-karotint teljesen mellőzni kell. Valószínűleg csupán kevesebb is elég belőle.