Manapság nagyon sok szó esik a kalóriákról, legfőképp az elhízással kapcsolatban. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy egy ételnek milyen a tápanyag tartalma. A kalória és a tápanyag kéz a kézben jár, minden étel tartalmaz belőlük valamennyit. A fő különbség az, hogy egy adag (mondjuk 100 g) étel vagy élelmiszer, mennyi kalóriát és mennyi tápanyagot tartalmaz.
Ez jelenti a tápanyag- és kalóriasűrűséget: egy adag étel mennyit tartalmaz belőlük. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a kalóriákat, de ennél még fontosabb a tápanyagokra figyelni. Ezenkívül azt is figyelembe kellene venni, hogy az elfogyasztott élelmiszer mennyire jól emészthető. A túlterhelt emésztőrendszer nem fogja tudni támogatni az egészségünket.
Tápanyagok és az emésztésünk
A tápanyagsűrűségre úgy kell gondolni, mint az étel valódi tápanyagtartalmára (vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak, zsírsavak mennyisége) a teljes energiatartalom (kalória) arányában. Csak azért, mert egy élelmiszer energiában gazdag, nem jelenti azt, hogy tápanyagban is gazdag. Például a gabonafélék és a hüvelyesek becsapóak, hiszen megfőzésük után a tápanyagsűrűségük erősen romlik. Ez nem probléma, csak érdemes tudni róla.
Az élelmiszer emészthetősége arra utal, hogy mennyire hajlamos ellenállni az emésztésünknek vagy a tápanyagok felszívódásának. Például a lektinek, a fitinsavak, a szaponinok illetve más emésztést irritáló vagy felszívódást csökkentő tápanyagok is jelen vannak az élelmiszerekben. Rossz hír, hogy néhány népszerű és valóban egészséges élelmiszer mennyire rosszul hasznosítható az ember számára – például quinoa, amaránt, köles, diófélék. Bár tápanyagban gazdagok a felszívódáshoz szükséges ezek öblítése, áztatása és csíráztatása. Ha ezt elmulasztjuk, sokkal kisebb a hasznosságuk, mint azt gondolnánk.
Bármit eszem, éhes vagyok
Normális-e az, hogy szinte egész nap éhesnek érzem maga? Ahhoz, hogy ezt megértsük, fontos tudni, hogyan működik a testünk. Amikor eszünk, a zsírsejtek egy hormont (leptin) engednek ki magukból. Ennek a hormonszintnek a növekedése felelős azért, hogy az éhség érzet elmúljon, és ne akarjunk többet enni. Viszont a hormon szint leesik néhány órával az evés után, és egy másik hormon (ghrelin) kezd többségbe kerülni, mely pontosan az éhség érzet növeléséért felelős.
Ha a hormonrendszer felborul, akkor túlérzékennyé válhatunk az éhségért felelős hormonra, vagy érzéketlenné a telítettséget jelző hormonra. Ez vezet ahhoz, hogy vagy túl sokat eszünk, nem tudjuk abbahagyni az evést, vagy szinte állandóan éhesek vagyunk. Ha jól vagyunk táplálva (konzultálj szakaemberrel, hogy tudd milyen diétát és evési szokásokat kell követned az egészséged érdekében), akkor nem probléma az éhség érzet.
A hormonrendszer helyreállítására jó módszer lehet, ha nem fogyasztunk cukrot, rendszeresen edzünk és megtanuljuk a stresszt megfelelően kezelni. Illetve az éhség érzetet is lehet kezelni. Például igyál egy pohár vizet, és ha tíz perc múlva is éhes vagy még, akkor egyél egy keveset – lehetőleg tápanyagban sűrű és kalóriában hiányos ételt.
Ha tetszett a cikk, kérlek like-old (tetszikeld) facebook oldalunkat!
Forrás: https://bengreenfieldfitness.com/article/lifestyle-articles/easy-meals-for-busy-athletes/