Bizonyára hallottad már a rossz és jó koleszterin kifejezéseket. Ez teljes mértékben hazugság. Nincs kétféle koleszterin, és nincs jó vagy rossz. Egyszerűen csak koleszterin van. Kezdjük az elején: „Az étrendben található telített zsírok és a koleszterin nem okoznak szívkoszorúér-betegséget.” – Dr. George V. Mann orvos, fizikus, biokémikus.
Dr. Mann évtizedekig kutatta a szívkoszorúér megbetegedések okát, és arra jutott, hogy az ételeinkben található telített zsírok és koleszterinek nincsenek hatással ezekre a megbetegedésekre. Miért van ez így? A koleszterin egy esszenciális vegyület, mely nélkül nem tudnánk élni. Olyan funkciókat lát el, melyekről mindenki beláthatja, hogy fontosak:
A koleszterin legfőbb funkciói
A koleszterin néhány nagyon fontos szerepét mutatom be az alábbi felsorolásban:
- Beépül a sejtmembránokba, és növeli a sejt ellenállását a szabadgyökök sejtkárosító hatásának.
- A koleszterin szerves része az idegek szigetelésének (mielin). A szigetelés biztosítja, hogy a különböző jelzések gyorsan és hatékonyan jussanak el a test egyik pontjából a másikba.
- A koleszterin számos hormon építőeleme, például tesztoszteron, kortizol, ösztrogén, D-vitamin.
- Építőeleme az epesav sónak, mely a zsírok és a zsírban oldódó vitaminok emésztéséhez és felszívódásához létfontosságúak.
- Az anyatej dúskál a koleszterinben, mely segíti a gyermeki agy fejlődését.
A testben található egy olyan rendszer, mely fenntartja a test optimális koleszterinszintjét. Vagyis, ha sok koleszterin kerül a testedbe az étkezés során, akkor kevesebbet fog a test termelni. Ez fordítva is igaz, ha kevesebb koleszterint eszel, akkor többet fog termelni. Ez nem azt jelenti, hogy felelőtlenül ehetsz bármit – inkább csak annyit tesz, hogy nem kell kétségbe esni a húsvéti sonka elfogyasztása után.
Mi az a „jó és rossz” koleszterin?
Jó koleszterinnek szokták nevezni a HDL-t és rossznak az LDL-t – mi sem áll távolabb az igazságtól, hiszen egyik sem koleszterin! A helyzet az, hogy a testben a zsírt és a koleszterint lipoproteinek szállítják. Történetesen a HDL és az LDL egy-egy lipoprotein. Tehát úgy kell őket elképzelni, mint egy teherautót, amelyek szállítják a koleszterint. Az étrendünkben található szénhidrátok mennyisége és típusa jelentősen befolyásolja a lipoproteinek működését – nem pedig a telített zsírok vagy a koleszterin!
Még egy apró részletet kell észben tartani: LDL-ből kétféle van. Van a nagyméretű LDL és a kisméretű LDL. A kutatások szerint a kisméretű LDL túlzott mennyisége megfigyelhető az érrendszeri betegségekben szenvedőknél. Fontos megérteni, hogy a testünk működése bonyolult, ezért ha túl sok kisméretű LDL van a vérünkben, nem feltétlenül jelent problémát, de mindenképp egy intő jel. Ilyen esetben további vizsgálatok és orvosi szakértelem szükséges, hogy a kiváltó okot megtaláljuk és hatástalanítsuk.
Miért „rossz” az LDL?
Az LDL önmagában nem rossz. Mint azt már tudjuk, kétféle van belőle: kicsi és nagy. A kicsi problémásabb, mert könnyen lerakódhat az erek falain, melyekből hosszútávon érszűkület alakulhat ki. Ezért intő jel, ha sok az LDL a vérünkben. A nagyobb LDL sokkal kevésbé valószínű, hogy lerakódik. Ugyanakkor, ha túl sokáig van bármelyik LDL a vérben, akkor oxidálódik (tönkremegy) és az egészségünkre rossz hatással lesz.
Összegzés
A vérképben három értéket fogsz látni: LDL, HDL, triglicerid. Az alábbi értékeket már megfelelőnek szokták mondani:
- Triglicerid 3,9 mmol/l vagy alacsonyabb
- HDL 1 mmol/l vagy több
- LDL 3,4 mmol/l vagy kevesebb
Intő jel lehet, ha a triglicerid magas és a HDL alacsony. Ilyen esetben további kivizsgálások szükségesek. Ha a triglicerid szint alacsony, a HDL és LDL szint pedig magas, az nem feltétlenül baj, de érdemes kivizsgáltatni. Az viszont biztos, hogy az elfogyasztott telített zsírok és koleszterin ezekre az értékekre minimális hatással lesz – viszont a testsúlyod és az étrend szénhidrát tartalma nagyon is befolyásolhatja a fenti számokat!