A padlizsán előnyös tulajdonságai | Egészséges életmód

A padlizsán előnyös tulajdonságai

A padlizsán

A padlizsán

A padlizsán júliustól késő őszig kapható, lila héjú, szivacsos állományú bogyóját fogyasztjuk: a növény vadon élő faját egyes leírások szerint Dél-Ázsiában kezdték el nemesíteni, de nem kizárt, hogy India az őshazája, és innen került Dél-Ázsiába. Európában a XVI. században terjedt el, Magyarországra pedig a törökök hozták be, népies elnevezését – törökparadicsom – szintén ebben az időben kapta. Tojásgyümölcsnek is nevezik, angol és német nyelvben a neve gyakorlatilag egyszerűen tükörfordításra került.

A padlizsán (Solanum melongena) bogyótermése lehet tojás, hosszabb hengeres, vagy gömb alakú. Mindig megfelelően érett padlizsánt vásároljunk, mely körülbelül 5-8 cm átmérőjű, csillogó, kemény, sima héjú, élénkzöld kocsányú termés. A szedés után rövid ideig, 5-6 napig tárolható. A túlérett vagy hosszan tárolt padlizsán felülete matt, magjai
barnásak, húsa kesernyés ízű és szívós, csészelevelei hervadtak. A még éretlen, illetve nem teljesen érett padlizsán a szolanin nevű (keserű ízű, zöld színű és mérgező) vegyületet tartalmazza. Ez a vegyület más zöldségekben is megtalálható, például a burgonyagumón jól látható zöldes részben és az éretlen paradicsomban. A nem teljesen érett padlizsánt szobahőmérsékleten is lehet érlelni, vagy hibátlan és érett növényt kell vásárolni.

A padlizsán akkor alkalmas a felhasználásra, amikor még egészen kemény. Ha már ráncosodni, vagy puhulni kezd, az íze rendszerint keserű.

A padlizsán a balkáni népek és a mediterrán étrend egyik legtöbbet használt élelmiszere, sokszor eszik hús helyett. Nyersen nem fogyasztható. A padlizsán héját sütés, főzés előtt nem mindig kell eltávolítani (ez az étel jellegétől függ), a kocsányát egyujjnyi gyümölccsel együtt kell levágni. Kitűnő előétel, saláta, kirántva, palacsintatésztában megforgatva és kisütve, vagy rakottan főétel, levesbe is főzhető, főzeléknek, de töltve, és párolva, padlizsánkrémként, vagy paradicsommártással, illetve körítésként is kitűnő. A görög muszaka és a francia, provanszi ratatouille egyaránt padlizsános egytálételek. A katalán escalivada grillezett zöldség, a vinete saláta pedig román és erdélyi magyar zöldségkrém.

A padlizsán tápanyagtartalma

Energiatartalma kicsi (27 kcal/100 g), fehérjetartalma 1,3 g/100 g, ezen kívül kevés szénhidrát is van benne (4,8 g/100 g). Cukorbetegek és fogyókúrázók is fogyaszthatják az elkészítési módtól függően, mivel zsírtartalma 0,2 g/100 g és 2,58 g/100 g élelmi rost is található benne. Nagy a víztartalma (92,3 g/100 g).
Értékes C-vitamin-, folsav-, niacin- és pantoténsav-forrás. Ásványianyag-tartalma kiemelkedően jelentős, sok káliumot, foszfort, magnéziumot és kálciumot tartalmaz. Nátriumtartalma kicsi, Purin- és oxálsav-tartalma alacsony. A felsoroltakon kívül antioxidáns hatású ubikinon is található benne: a vegyületnek fontos szerepe van a sejtanyagcserében és a sejtekre káros szabadgyökök megkötésében.

Mire is jó a padlizsán fogyasztása?

A padlizsán fogyasztása különösen ajánlott cukorbetegeknek, illetve reumában vagy máj- és vesebetegségben szenvedőknek. Vérképző, vizelethajtó, bélgyulladást gátló és emésztést fokozó hatású, azonban gyomorfekélyesek vagy a savtúltengésben szenvedők számára nem ajánlott a fogyasztása. Egyes kutatások szerint a padlizsán antocianin-tartalma (ez egy növényi festékanyag) segíti a C-vitamin hasznosulását és elősegítheti a rákbetegek kezelését, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését.

A vér “káros” koleszterin szintjének csökkentésében is szerepet játszik, és növeli a “jó”, vagyis a védő hatású HDL-koleszterin szintjét. Az antocianin serkentő hatással van a különböző agyműködési funkciókra is.  a vegyület többek között a vöröskáposztában is megtalálható. A padlizsánban lévő úgynevezett nemfelszívódó flavonoidok a gyomor- és béltraktusban intenzív átalakulási folyamatokon mennek keresztül, aminek a végén egyszerű fenolsavak keletkeznek: ezek a vegyületek már könnyen felszívódnak a vékonybél nyálkahártyáján keresztül. Az egyszerű fenolsavak antioxidánsok, rákmegelőző hatású vegyületek.

A gyógyászatban a padlizsán terméskivonatát máj- és epebetegségek kezelésére ajánlják. Az indiai természetgyógyászat szerint a zöldség idült asztmában és hörghurutban is jó hatású lehet.

forrás: Nógrádi Katalin

Hozzászólások

hozzászólás

A bejegyzés kategóriái Gyógynövények, táplálkozás, vitamin és kulcsszavai , , , , . Tedd a kedvenceid közé a cikket.

A weboldal használatával elfogadod a cookie-k (sütik) használatát. További információ

Ez a weboldal azért használ cookie-kat (sütiket), hogy Számodra a legjobb böngészési élményt tudja nyújtani. Ha továbbra is használod a weboldalt a cookie (süti) beállítások megváltoztatása nélkül vagy az "Elfogadom" gombra kattintasz, beleegyezel a cookie-k (sütik) használatába.

Bezárás