A térd kezelése 4 lépésben

A kisebb térdsérülések fájdalmasak ugyan, de többnyire gyógyulnak maguktól, és alapvetőelsősegély-ismeretek és recept nélkül kapható gyógyszerek segítségével otthon is könnyen elláthatók. Az említett módszerek általában súlyosabb térdsérüléseknél is sikeresen alkalmazhatók, bár ilyenkor az orvosnak is feltétlenül mutassuk meg.

Közvetlenül a sérülés után, sőt azt ezt követő időszakban többféle egyszerű módszerhez folyamodhatunk a térdsérülésekkel járó fájdalom és egyéb tünetek enyhítése érdekében. Ezek azonban nem helyettesítik a szakszerű orvosi ellátást, de a kisebb sérülések kezelésére tökéletesen megfelelnek.

Azonban a térd gyötrő vagy régóta tartó fájdalmának csillapításához feltétlenül kérje szakember tanácsát mielőtt valamilyen otthoni kúrába vagy tornaprogramba kezdene. Ha csonttörésre utaló jelet észlel, haladéktalanul alapos kivizsgálásra van szükség.

Szinte minden heveny (gyorsan kialakuló) térdsérülés – például a húzódás, a rándulás vagy a zúzódás – jóval kevesebb fájdalmat okoz, ha azonnal ellátják. A négy alapvető tennivaló a következő: jegelés, fáslizás, felpolcolás és pihentetés.

• Jegelés – A hideg a térdben futó ereket összehúzza, így csökken a duzzanat, a zúzódás és a gyulladás. A szövetek elzsibbasztása révén a fájdalom is enyhül. Az ízületet a sérülés után azonnal kezdje el jegelni és legfeljebb 72 órán át folytassa a kezelést, mert ennyi idő alatt a duzzanatnak vissza kell húzódnia. A jeget (ha nincs otthon, mirelit zöldborsót) zacskóstól tekerje törölközőbe és néhány óránként, alkalmanként 20-30 percig hagyja a sérült részen. A duzzanat lelohadása után áttérhet a meleg borogatásra, ami serkenti a vérkeringést, és csökkenti a merevséget. Vizes borogatást ne alkalmazzon, amennyiben gipszkötésre lenne szükség, a gipszet a felázott bőrre nem lehet felhelyezni!
• Fáslizás -csökkenti a duzzanatot és a vérzést, és rögzíti az ízületet. Közvetlenül a sérülés után erősen csavarja körbe az ízületet fáslival, de ne olyan szorosan, hogy akadályozza a vérkeringést. Ha a kötözés közben vagy után erős lüktetést érez, kicsit lazábban csavarja be újra a térdét. A nap hátralevő részében hagyja fent a fáslit, de éjszakára vegye le. A kötés a jeges borogatás alatt és fölött is alkalmazható.
• Polcolás – Az ízületet a szív szintjénél magasabbra kell emelni, különben a vér pangani kezd a sérült területen, ami a duzzanatnak és a véraláfutásoknak kedvez. A sérülést követő éjszaka tegyen párnát a térde alá, és reggelig maradjon így, az ízületet felpolcolva.
• Pihentetés – A sérült szöveteknek időre van szükségük a gyógyuláshoz. Ha türelmetlen, csak további károsodásnak teszi ki az ízületet. A sérülést követő 2-3 napban lehetőleg pihentesse a térdét, a problémát okozó tevékenységet pedig a teljes gyógyulásig kerülje.

A térdet ért károsodások – egyszeri sérülés vagy halmozódó terhelés esetében is  – az ízület működését is érinthetik. Ilyenkor alkalmatlanná válhatunk nagy ütőterheléssel járó tevékenységek végzésére. A gyors fordulások, hirtelen elindulások és megállások nagyon igénybe veszik a térdet, ezért az ilyen mozdulatokra épülő sportokat kerülni kell.

Noha egyes mozgásformákról átmenetileg le kell mondani, az edzettség megőrzésére a lábadozás ideje alatt is törekedni kell. A szív és érrendszer teherbírását a térd stabilitásának veszélyeztetése nélkül is fejleszteni lehet, pl gyaloglással, úszással vagy kerékpározással. A kondigépek közül gyenge térddel is használható többek között az elliptikus tréner, az evezőgép és a sífutógép.

A térd körüli izmok kondíciójának fenntartása szintén nagyon fontos. Alig egy hét ágynyugalom után izmaink ereje akár 10%-kal is csökkenhet. A gyenge izmok miatt pedig az ízületek sérülékenyebbé válhatnak.

Gyógyszeres kezelés

Receptre és recept nélkül is többféle gyógyszer kapható, amelyek enyhíthetik a térdsérüléssel járó fájdalmat és gyulladást. Ezek a készítmények azonban csak a tünetek megszüntetésére alkalmasak, ezért szedésük mellett a panaszokat kiváltó ok, azaz a sérülés kezelését sem szabad elhanyagolni.

• Fájdalomcsillapítók -Bizonyos vény nélkül beszerezhető fájdalomcsillapítók rövid távon hatékonyak a fájdalommal szemben, de gyulladáscsökkentő hatással nem rendelkeznek. Soha ne szedjen fájdalomcsillapítót 2 hétnél tovább az orvosa tudta nélkül!
• nem szteroid gyulladáscsökkentők – Az aszpirin, az ibuprofen, a naproxen, a diclofenac és a többi idetartozó gyógyszer csökkenti a gyulladást, a fájdalmat, a duzzanatot és a merevséget. Közülük néhány recept nélkül is kapható. Tartós szedésük mellékhatásokkal, egyebek között bélvérzéssel is járhat. Ezen gyógyszerek szedése előtt mindenképpen kérjen orvosi tanácsot, ha fennáll önnél a szívinfarktus kockázata!
• Kortikoszteroidok -Erős gyulladáscsökkentők, amelyek a mellékvesekéregben termelődő hormonokhoz hasonlítanak. Gyorsan csillapítják a fájdalmat, ha közvetlenül az ízületbe injekciózzák őket. 1-2injekció általában még nem szokott jelentősebb mellékhatással járni. Tartósan azonban nem adják ezeket a készítményeket, mert megnövelik a vérnyomást, csökkentik a szervezet ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, valamint az izmok és a csontok gyengüléséhez vezethetnek.

Térdrögzítők – A neoprénből vagy más rugalmas anyagból készült térdvédők használata azért ajánlott, mert miközben stabilizálják a térdet, a szalagok természetes mozgását is segítik. Anyaguknak köszönhetően melegen tartják a térdet és a fásli szerepét is betöltik, ezért a fájdalom enyhítésében és a duzzanat csökkentésében szintén segítenek. A térdkalács helyét – a csont elmozdulásának megakadályozására – sok modellnél szabadon hagyják. A speciális rehabilitációs térdrögzítőket pedig úgy tervezik, hogy bizonyos mozgásokat csak korlátozott mértékben engedjenek.

A gránátalma

A gránátalma (Punica granatum) a szerelem, a termékenység és a bőség ősi jelképe. Ez a mediterrán vidékeken őshonos lombhullató fa vagy bokor, mivel akár 4 méterre is képes megnőni, de törpe fajtája is létezik. Fokozatosan nő, a kezdetben zöldes színű fiatal hajtások megfásodnak, és barna színű erősebb ágakká erősödnek. Hazánkban is megtalálható néhány fajtája, de inkább dísznövénynek tekinthető, mert az éghajlati sajátosságok miatt a termés beérésére nem számíthatunk. Viszont fagytűrő, nem szükséges kiásni és teleltetni.

Nyáron virágzik, a virágok rövid kocsányon ülnek, vagy a hajtások csúcsain találhatóak. Ázsiában és a Közel-Keleten régóta hasznosítják a termését. Alma nagyságú gyümölcsének kemény héja van, alatta fehér puha hártyában sok sötétpiros beágyazódott maggal. A gyümölcs érésekor a héj késsel könnyen felnyitható és fogyasztható.

A modern tudomány legfrissebb felfedezései szerint elsőrendű antioxidáns, így nagyon népszerű a szívbetegségek és a rák megelőzésében és gyógyításában, fogyasztása az LDL (káros koleszterin) szintjét is csökkentheti a vérben. Kivonatának fogyasztása csökkenti a szisztolés vérnyomást a magas vérnyomású betegeknél és egyeseknél jelentősen csökkentette a már meszesedést mutató artériák falán a meszes lerakódást.

A gránátalmafa kérget régen bélféregűzésre használták, mivel alkaloid tartalma révén a galandférgek izomzatát képes bénítani. Azonban óvatosan használjuk erre a célra, mert magas cseranyag tartalma miatt a kéreg fogyasztása okozhat látászavart, szédülést, esetleg gyomorirritációt is.

Egyes kutatások szerint a gránátalma-lének háromszor akkora az antioxidáns hatása, mint a vörösbornak, az áfonyának vagy a zöld teának. A prosztatarák és az emlőrák ellen védőhatást nyújthat, a bőrrák megelőzésére is alkalmazható a kutatási eredmények szerint. Rendszeresen érdemes beiktatni étrendünkbe, mert fogyasztása csökkenti a tumorok kialakulásának valószínűségét.

A gránátalma a szív egészségét javító polifenolokat, C-vitamint, káliumot, flavonoidokat, cseranyagot és piperidin alkaloidokat tartalmaz.A gránátalmából kiváló szörp készíthető, de leve koktélokhoz és desszertekhez is jól illik, de a magokat is fogyaszthatjuk. A termést akár hónapokig is eltarthatjuk, ehhez az ideális tárolási hőmérséklet+2 °C.

5. helyezett:

A padlizsán

4. helyezett:

Retek

3. helyezett:

Kurkuma

2. helyezett:

Extraszűz olivaolaj

1. helyezett:

Citrom

Ezt a mediterrán növényt kedveljük ízesítéshez, és C-vitamin tartalmáról híres, de kevesen tudják, hogy a narancshoz képest háromszor is több C-vitamint tartalmaz. A termés belseje és héja illóolajat tartalmaz, és megtalálható benne a legtöbb flavinoid. Javítja a keringést és növeli a fertőzésekkel szembeni ellenállást, értékes megelőző gyógyszer. Sok krónikus betegségben hasznos általános erősítőszer. Segít megőrizni az általános jó egészséget.

Tovább a teljes cikkhez >>

Térdproblémák

A térdsérülés gyakorisága és jellege életkortól függően nagymértékben változik. Kisgyermek-korban még viszonylag ritkán fordul elő, később azonban sokakat érint. A serdülők és a fiatal felnőttek leginkább sportolás közben szenvednek térdsérülést – legtöbbször a térdízületi porc vagy a térdszalag károsodik. Az idősebbeknél az ízület körüli csontok törései a legjellemzőbbek.
Összetett felépítése (lásd korábbi írásunkat) és a jelentős igénybevétele miatt a térd a serdülők és a fiatal felnőttek egyik leggyakrabban megsérülő ízülete. A sportolás közben jelentkező károsodások között megemlítendők a rándulások (a szalagok megnyúlása vagy szakadása) és a húzódások (izom- és ínszakadások). Az enyhe sérülések többsége pihentetéssel jól gyógyul, míg a súlyosabbak esetén a térdet sínnel kell rögzíteni, vagy műteni kell. Az ízületi felszíneket párnázó porc szakadása szintén sűrűn előfordul.

Ahogy öregszünk a csontritkulás miatt gyengülhetnek a térdízületet alkotó csontok, ami növeli a törések és az azokból adódó súlyos ízületi sérülések kockázatát. Az ízületi felszíneket borító porc elkopik, így nagyobb lesz az artrózis valószínűsége is – ez a betegség a 75 év felettieknek mintegy 40%-át érinti.

Porckorongsérülések

A comb- és sípcsont között fekvő félhold alakú porcok a térd leggyakrabban sérülő szövetei közé tartoznak. A térdízületet kipárnázó és stabilizáló porc elnyeli az ütődések erejének nagy részét, viszont a láb hirtelen csavarodó mozdulatai következtében károsodhat.

A porc szakadása esetén a térd elülső részében fájdalom és duzzanat léphet fel, bár előfordul, hogy a sérülés egyáltalán nem jár tünetekkel. Olykor a porcgyűrű egy darabja, vagy akár az egész is leválhat, és szabadon úszhat az ízületi tokon belül, ami a térd teljes megmerevedését is magával vonhatja. A térdízületi porcok az évek múlásával egyre gyengébbé és rugalmatlanabbá válnak, és már minimális erőhatásra is elszakadhatnak. A 65 év feletti emberek 60%-ánál fordulnak elő ilyen sérülések.

A térdízületi porcok külső, jó vérellátású széle közelében keletkező kisebb szakadások általában néhány hét alatt begyógyulnak, s nem is igényelnek külön kezelést, elegendő az érintett ízületet pihentetni.

A súlyosabban károsodott szöveteket korábban szinte kivétel nélkül sebészi úton eltávolították, ám ezt a megoldást ma már igyekeznek elkerülni. Noha a műtét után a páciensek térdműködése többnyire szinte teljesen helyreáll, a kipárnázás hiánya miatt a csontvégeket burkoló porc gyorsabban kopik, így megnő az artrózis kockázata.

Ma már kevésbé drasztikus korrekciós és beültetéses módszereket is alkalmaznak. Az előbbire példa, amikor a sebész varratokkal fogja össze a porc berepedezett szélét. Az utóbbi eljárás során eltávolítják a sérült porcot és helyére kollagénszövetet ültetnek be, ami lehetővé teszi, hogy új porc alakuljon ki.

Szalagsérülések

Az ízületi szalagok igen szívós szövetkötegek, amelyek összetartják a térd csontjait, és gondoskodnak az ízület stabilitásáról. Természetesen hosszuknak mintegy 5%-ával képesek megnyúlni – az ennél nagyobb mértékű nyújtás már rándulást vagy szakadást eredményez. Rándulásról akkor beszélünk, ha egy kötőszalag megnyúlik vagy részben elszakad.

A szalagszakadás többnyire megerőltetésből származó sérülés – gyakori a testérintkezéses vagy erőteljes, hirtelen mozdulatokkal járó sportok kedvelői között. Különösen veszélyesek a gyors, nagy erejű irányváltoztatások, törzsfordítások, amilyenekre a kosárlabdában vagy a fallabdában van szükség: e sportágakban gyakran előfordul, hogy a játékos egyik lábbal támaszkodik a földön, a teste pedig elmozdul jobbra vagy balra. Ilyen sérülést okozhatnak az ütések és az esések is.

Az elülső keresztszalag szakadása az egyik legsúlyosabb szalagsérülés, mivel erősen korlátozza a mozgást, és általában nagyon lassan gyógyul. E szalagnak a feladata, hogy megakadályozza a térd kicsavarodását és előreirányuló mozgását. Van, hogy érezni lehet, ahogy elszakad, esetleg pattanó hang jelezheti a sérülést. Valószínűleg fájdalom kíséri és rövid időn belül be is dagadhat. A térd gyenge és bizonytalan különösen akkor, ha ráállunk vagy megterheljük. Az esetek többségében semmilyen fizikai tevékenységet nem végezhetünk.

Mivel az elülső keresztszalag stabilizálja a térdet, sérülését követően gyakran további károsodások következnek  be. Az elülső keresztszalag szakadását az esetek mintegy 50%-ában porcszakadás, 20-30%-ában más ízületi szalagok szakadása is követi.

Az enyhe rándulások pihentetés hatására általában jól gyógyulnak. A fájdalmat, a véraláfutást jegelés, fáslizás segítségével csökkenthetjük. A fájdalom általában 5-7 napig tart és rendszerint napról napra enyhül. Súlyosabb rándulás esetén az orvos fájdalomcsillapítókat és gyulladáscsökkentőket írhat fel, illetve ízületstabilizáló gyakorlatsort javasolhat – a négyfejű combizom erősítésével például megakadályozható a térd előrecsúszása.

A súlyos szalagsérülések – így a legtöbb elülső keresztszalag-szakadás – ritkán gyógyulnak maguktól. Magas szinten sportolók választhatják a műtéti helyreállítást , vagy inkább abbahagyják a térdet terhelő tréningeket. Amennyiben a sebészeti megoldás kerül kiválasztásra,készülni kell a hosszú rehabilitációra és számolni kell a ritkán előforduló , de nem kizárható szövődményekkel, amilyen például a fertőzés, a merevség és a hegesedés.

Egyéb gyakori térdproblémák

Gyötrő térdfájást egyéb sérülések, illetve betegségek is okozhatnak. Ezek szempontjából kockázati tényező lehet az életkor, a nem, illetve némely hobbi, sport vagy egyéb tevékenység. Ilyen például az íngyulladás, a nyálkatömlő-gyulladás, a térdkalács-ficam, a Schlatter-Osgood-szindróma és a porclágyulás.
 
Ezekről és a tünetek kezeléséről a térd-sorozat következő részében lehet olvasni többet, kis türelem és érkerik.
 

A térd

Szeretnénk összefoglalni térdünk működését és lehetséges problémáit, mit tehetünk megvédésére és ha már megtörtént a baj, mit is tehetünk, milyen lehetőségeink vannak. Mindenképp érdemes a megelőzésre a karbantartásra koncentrálni, ezért érdemes tisztába lenni hogyan is működik a térdünk?

A három csont – a sípcsont, a combcsont és a térdkalács találkozásánál lévő térd a szervezet összes ízülete közül az egyik legnagyobb és a legösszetettebb. Lényegében csuklószerűen hajlik, amikor azonban teljesen kinyújtjuk a lábunkat, kismértékben elfordul, ami lehetővé teszi, hogy a térd ebben a helyzetben rögzüljön, így meg tudjuk őrizni egyensúlyunkat.

A térdben két félhold alakú szívós gumiszerű porc – a képen a Meniscus – nyeli el az ütéseket, melyek ezenkívül az ízület stabilitását is növelik. A csontok végét ízületi porc borítja, ez a szövet szintén felfogja az erőbehatásokat, emellett kis súrlódási felszínt képez, ahol a csontvégek könnyedén csúszhatnak egymáson.

A keresztszalagok – az ACL – korlátozzák a térd elfordulását, és megakadályozzák a csontok előre vagy hátracsúszását. Bizonyos hirtelen mozdulatok elszakíthatják a keresztszalagokat – a legkönnyebben az elülső sérül meg. A kereszt és az oldalszalagok szakadása esetén a térdízület stabilitása jelentősen csökken.

A sípcsont fejében lévő homorulatok viszonylag sekélyek, ezért a térdízület stabilitásához erős ízületi szalagokra van szükség. Ezek közül az oldalszalagok – az LCL – a legfontosabbak. E két rendkívül erős kötőszövet-szalag az ízület belső, illetve külső oldalán található, feladatuk a térd oldalirányú elmozdulásának a megakadályozása.

A térdízületben több fontos ér és ideg áthalad. Közéjük sorolható a lábszár és a térdkalács vérellátását biztosító verőér, amelynek sérülése komoly gondokat okozhat a lábszár vérkeringésében.

A térd két különálló ízületből áll: az egyik a combcsont és a lábszár két csontja között helyezkedik el – ez teszi lehetővé a láb mozgásainak java részét, a másik pedig a combcsont és a térdkalács között található. Emellett a térd egyszerűnek tűnő hajlító-nyújtó mozgásának valójában csúszó és forgó elemei is vannak. Ezen ízületek működését izmok, szalagok és inak bonyolult rendszere szabályozza, amelyek mindegyikének pontosan kell együttműködnie ahhoz, hogy csontjaink a láb mozgatása közben a helyükön maradjanak. Az ízület összetettsége az egyik fő oka annak, hogy oly sokan szenvednek makacs térdproblémákban.

A sípcsont felső végén két tojásdad alakú mélyedés van, ezekbe illeszkednek a combcsont legömbölyített végei, és így válik lehetővé a láb behajlítása illetve kinyújtása. Az ízület emellett minden lépésünkkor kissé elfordulva rögzíti a térdet, hogy kevesebb erőfeszítésbe kerüljön megőrizni az egyensúlyunkat.

A térdkalács a térd körüli inak közé beágyazott, nagyjából korong alakú csont. Feladata a térdízület védelme a szemből érkező ütődésektől, amelyek erejét nagy felületen oszlatja el.

A térdkalácsé és a combcsont közötti ízület ún. csúszóízület, mert sík felülete mentén a két csont csak elcsúszni képes egymás mellett. Amikor kinyújtjuk a lábunkat, a térdkalács beilleszkedik a combcsont homorulatába – ez megakadályozza az izmokat a csontokhoz rögzítő inak oldalirányú elmozdulását és így fokozza az ízület stabilitását.

A térdízületet a combizmok mozgatják. Ezek az erős izmok a stabilitását is fokozzák – ami megmagyarázza, miért a fáradt sportolók sérülnek meg a leggyakrabban.

• négyfejű combizom – ez a térd körüli izomcsoportok legnagyobbika. Négy fő izomból áll, amelyek a comb elülső és oldalsó részén húzódnak, és amelyeket a térdkalácsín csatol a térdkalácshoz. A négy izom együttműködve feszíti ki a térdet és nyújtja ki a lábat.
• hátsó combizmok – ezek közvetlenül a combcsont mögött húzódnak, a combcsontot a lábszár csontjaival kötik össze. Feladatuk a láb behajlítása, ki-, és befordítása, valamint a térd lassulásának szabályozása és a lábfej fékezése földet éréskor.

A térdízületet ízületi tok veszi körül, amelyet rendkívül szívós, rostos réteg, belül vékony ízületi hártya alkot. A tokban lévő ízületi felszínek kenéséről átlátszó ízületi nedv gondoskodik. Egyes betegségek, például a reumás ízületi gyulladás vagy a köszvény az ízületi tokon belül okoznak gyulladást.

Következő cikkünkben a gyakori térdsérüléseket vizsgáljuk meg alaposabban.

A hibiszkusz

Napjainkban több mint 300 faja ismert a hibiszkusznak. A hibiszkusz a mályvafélék családjába tartozik, hazánkban dísznövényként, de kerti bokorként (kerti díszmályva) is ismert. A képen a kerti változat látható, amely számos színben pompázik a nyári hónapokban.  Eredetileg az arab országokban használták gyógyteaként. Leginkább a virágszirmait használják, mely  köptető és köhögéscsillapító hatású, de torokgyulladásra is gyakran javasolják. Sok olyan teát találhatunk, amelyben egyik összetevőként megjelenik a hibiszkusz. Jellegzetes színt is ad a teának, de  C-vitamin tartalma sem elhanyagolandó. 

A szubtrópusi területeken savanyú, alkoholmentes italt készítenek belőle, amely az egyik legkedveltebb szomjoltó ezeken a területeken. Enyhülést hoz a forróság idején, mivel serkenti a bőr vérellátását, kitágítja a pórusokat, és ezzel hozzájárul a bőr lehűléséhez.  Kiválóan alkalmazható a magas vérnyomás ellen, és máj-, valamint epeproblémák kezelésére.

A legtöbb hatóanyagot a virág és annak húsos kelyhe rejti. A benne található flavonoidok a koleszterinszintünk csökkentéséhez járulnak hozzá, ezáltal csökken a kapillárisok áteresztőképessége. Mindez a szív-, és érrendszeri betegségek megelőzésében és gyógyításában is szerepet játszik. A szívinfarktus és a magas vérnyomás megelőzésében is segít, valamint azoknál, akiknél a vérerek  megnövekedett áteresztőképessége és csökkent rugalmassága miatt különböző problémák jelentkeznek, mint például a repedezett vörös erek megjelenése a test bármely területén, a visszér, a fogínyvérzés, vagy az aranyér, jótékony hatása kimutatható.

A hibiszkuszban lévő flavonoidok antioxidáns tulajdonságainak köszönhetően részt vesznek a szabad oxigéngyökök kiirtásában, ezért kiválóan alkalmas méregtelenítésre, sőt a flavonoidok esetenként  meg tudják állítani a rákos sejtek növekedését, sőt hatásosan el is pusztítják őket. A hibiszkusz virágában megtalálható az anthocyanins nevű anyag, ami szerepet játszik az érfalak karbantartásában, és erősíti a a sejtek és szövetek felépítésében fontos fehérjekollagént. A hibiszkusz tea anthocyanin és más összetevői antioxidánsként is működnek, megtisztítják a szervezetet a szabadgyököktől, csökkentik a szív megbetegedésének és a rák kialakulásának kockázatát, valamint az öregedés hatásait.

A hibiszkusz allergiaellenes tulajdonságokkal is rendelkezik,  vírusellenes hatású, ezért kiválóan alkalmazható a légúti fertőzésekkel szemben.Nemcsak C-vitamin tartalma kiemelkedő, de B1 és B6-vitamint, niacint, béta-karotint, kalciumot, magnéziumot és vasat is tartalmaz. Mivel képes csökkenteni a hisztamintermelést, segít az asztmával, a köszvénnyel és a migrénes fejfájással küzdőknek.

Akiknek sok méreganyag halmozódott fel a szervezetükben és ezért kimerültek, szinte mindig fáradtak érdemes felerősíteni immunrendszerüket hibiszkusszal. Stresszes környezetben vagy nagyobb igénybevétel esetén mindenképpen érdemes naponta fogyasztani, de az izmok, a csontok és az ízületek regenerálódásában is segít. Gyulladáscsökkentő hatása a krónikus esetekben is jótékony, eredményesen alkalmazható ízületi gyulladás és akár vastagbélgyulladás esetén is.

A hibiszkusz a cukorbetegek számára is fontos quercitin nevű flavonoidot tartalmaz, mert képes javítani az inzulin szekrécióját és gátolja a szem retináját és a veseműködést károsító anyagok felgyülemlését szervezetünkben, csökkenti az idegek és az érrendszer károsodását okozó tüneteket.

Az erős menstruációs vérzés és a görcsök, az orrvérzés, illetve a gyakori véraláfutásos bőr kezelésére is kiváló.

Vizelethajtó és antibakteriális hatásainak köszönhetően segít a vese- és húgyhólyaggyulladás gyógyításakor, valamint a húgykő feloldásában is szerepet játszik.

A hibiszkusznak eddigi ismereteink szerint nincs semmiféle mellékhatása:  gyerekek, terhes és szoptató nők is fogyaszthatják.

A csípőfájdalom és csípőmerevség kezelését megelőzően először tehát fel kell tárni a kiváltó okot. Szerencsés esetben nyilvánvaló, hogy mi idézte elő a bajt: a beteg talán megütötte a csípőjét, amikor nekiment az asztal szélének vagy valamilyen módon meghúzódtak a csípője izmai. A probléma ilyenkor többnyire rövid időn belül magától is elmúlik.  A kellemetlen érzés gyengébb fájdalomcsillapítókkal (pl. ibuprofen, aszpirin), izomlazító kenőcsös bedörzsöléssel vagy meleg borogatással enyhíthető.A komolyabb és tartósan fennálló csípőfájdalom és -merevség hátterében leggyakrabban különféle ízületi gyulladások állnak. Ha a csípője érthető ok nélkül fáj vagy nehezen mozgatható, és panaszai nem szűnnek, forduljon orvoshoz, aki felállítja a diagnózist, és megfelelő kezelést javasol.

Az ízületi gyulladás okozta csípőpanaszok kezelése a tünetek (az ízület fájdalmának és merevségének) megszüntetését, illetve a betegség rosszabbodásának megállítását célozza. A terápiában szerepelhetnek a csípőízület mozgékonyságát megőrző fizioterápiás programok, valamint a fájdalmat és a gyulladást enyhítő gyógyszerek.

Az ízületi gyulladás – a fájdalom mellett – a csípő mozgástartományának csökkenésével jár. Ez azt jelenti, hogy egyre nehezebbé válhat a járás, különösen a lépcsőn való közlekedés. A mozgásterjedelmet növelő gyógytornával azonban ez az állapot megelőzhető vagy visszafordítható.

A csípő körüli izmok rendszeres tornáztatása elengedhetetlen, erős és megfelelő tónusú izmok nélkül az ízületi merevséget ugyanis nehéz leküzdeni. Az úszás ilyenkor a legjobb mozgásforma, hiszen nyújtja és erősíti az izmokat, és alaposan megmozgatja a csípőízületet is anélkül, hogy a test súlyával terhelné.

A gyulladt csípőízületek kezelésére alkalmas számos gyógyszertípus közül a leggyakrabban a nem szteroid gyulladásgátlókat, például az aszpirint vagy az ibuprofent adják. Ezek hatékonyan csökkentik a gyulladást, és viszonylag kockázatmentesek is, bár mellékhatásként fokozódhat a vérzéshajlam, illetve gyomor, vagy nyombélfekély alakulhat ki, sőt egyes nem szteroid gyulladáscsökkentők az utóbbi kutatási eredmények szerint az infarktus kockázatát is növelik. Ezért ha hosszabb időn át kell szednie, kérdezze meg orvosát az irányelvekről.

Különösen súlyos ízületi gyulladás esetén az orvos kortikoszteroidokat írhat fel. Ezek a gyógyszerek a mellékvesekéregben termelődő gyulladáscsökkentő hormonok szintetikus változatai. A kortikoszteroidok tabletta, kenőcs és injekció formájában is alkalmazhatóak. Ezeknek a készítményeknek azonban súlyos mellékhatásaik lehetnek, ezért bármelyiket is írják fel, a kezelés kizárólag folyamatos orvosi ellenőrzés mellett folyhat. Ha hosszú időn át kapta őket a beteg, a terápiát csak fokozatosan és óvatosan szabad abbahagyni, másként súlyos elvonási tünetek jelentkezhetnek.

Az ízületi gyulladások kezelésére alkalmas gyógyszerek sajnos kevésbé hatásosak az artrózissal szemben. A nem szteroid készítmények segíthetnek a fájdalom enyhítésében, de nem akadályozzák meg a betegség súlyosbodását. A csípőízületi artrózis kezdeti stádiumában a túlerőltetés elkerülése érdekében az orvos valószínűleg pihentetést és gyógytornát javasol. Ez utóbbi helyett általában egyéb rendszeres, de kíméletes testmozgás is megfelel, például úszás, vízi aerobik, vagy kerékpározás. A lényeg a csípő működőképességének fenntartása, erejének és mozgástartományának javítása.

Gyakran okoznak fájdalmat a combcsontot a medencével összekapcsoló izmok inai is. Amikor az izom összehúzódik vagy elernyed, az inak normális esetben szabadon mozognak az ínhüvelyben. Ha azonban az ínhüvely begyullad, az izom működését fájdalom kíséri. Az íngyulladásnak nevezett állapot többnyire az érintett terület túlzott megdolgoztatása miatt alakul ki, de idősebb korban a kevésbé rugalmas inak szintén begyulladhatnak.

A nyálkatömlő-gyulladás is a csípő gyakori, az inakkal kapcsolatban álló problémái közé tartozik. A nyálkatömlő folyadékkal teli kis zsák, amely lökésgátló párnaként az ín és a csont között helyezkedik el. A csípőben lévő nyálkatömlők akkor okozhatnak fájdalmat, ha megduzzadnak – például a túl sok testmozgás vagy a csípőt ért erős ütés következtében.

Az ín és a nyálkatömlő gyulladását a csípő pihentetése és a naponta háromszor-négyszer ismételt, alkalmanként 15-20 perces jeges borogatás enyhítheti hatékonyan. A nem szteroid gyulladáscsökkentő készítmények ugyancsak segíthetnek a fájdalom csökkentésében. Súlyos vagy tartós panaszok esetén azonban mindenképp forduljon orvoshoz!

Fontos!

Az omega-3 zsírsavakból szervezetünkben gyulladáscsökkentő vegyületek képződnek, melyek enyhíthetik a csípő merevségét és duzzanatát reumás ízületi gyulladás esetén. Ezen zsírsavak legjobb forrásai az olajos húsú halak, különösen a hideg vízi fajok, például a makréla vagy a csendes-óceáni lazac.

Kínai kúszómagnólia

Nemcsak a csalánkiütést és az ekcémát gyógyítja, de a nemi állóképességet is növeli és csillapítja a köhögést és a légzési nehézségeket.

A bogyóterméseket Kínában 100 napon át rágják erősítés céljából. Segít megbirkózni a szervezetnek a stresszel.

A gyógynövénynek májvédő hatása van, ezért jól használható májgyulladás és a máj működési zavarainak kezelésénél.

A kínai kúszómagnóliáról azt tartják, hogy serkenti a nemi nedvek kiválasztását és a férfiaknál növeli a szexuális állóképességet.

A növény javítja az összerendezettséget, a feledékenységet, és csillapítja az ingerlékenységet. Kínában hagyományosan a mentális betegségek, depresszió és stressz ellen írják fel.

A gyógynövényt légúti fertőzések, köhögés kezelésére használják, mint amilyen a krónikus köhögés, zihálás és légzési nehézségek.

A növényben található nyugtató hatású anyagok alkalmassá teszik álmatlanság és rossz alvás kezelésére.

Kínában az utóbbi időkben a herbalisták gyógybor formájában kezdték használni csalánkiütés, bárányhimlő, ekcéma és más bőrproblémák kezelésére.

Vigyázat! Nagyobb mennyiség esetében gyomorégést okozhat.

Főbb készítmények

• Bogyók – depresszióoldó és emlékezetjavító hatást tulajdonítanak nekik. Forrázat vagy tinktúra formájában használják.
• Kapszula – a 200-250 mg-os porított gyógynövényt tartalmazó kapszulákból naponta háromszor vegyünk be egyet.
• Főzet – köhögés és légzési nehézségek esetén készítsünk főzetet 5 gramm összezúzott bogyó és 100 ml víz felhasználásával. Osszuk háromfelé és igyuk meg lassanként, 24 óra alatt.

Almák

Ez a gyümölcs ugyan teljesen hétköznapinak számít a mi éghajlatunk alatt, de számtalan fajtája ismert. Lehet idared, jonathan, golden, starking, mutsu, és ezek keresztezése, pl. jonagold, de tulajdonképpen a teljes listát fel sem sorolom, mert igen sok közismert almafajta létezik akár évszakhoz is rendelve nyári vagy téli almák.  Az ősi egyiptomiak, görögök és rómaiak is már szerették az almát, többtucatnyi változatát nemesítették, Indiában még igen korán az ajurvédikus orvosok a hasmenés gyógyítására írták fel betegeiknek. Hasmenés ellen még ma is használják.

Amerikában nem volt őshonos növény, de magját átszállították és ott is termőre fordultak a fák. Így szinte a teljes világ területén közismertté válhatott és mindenki fogyaszthatja egészsége megőrzése céljából. Egyes kutatások szerint ha csak almát fogyasztanánk, az is elegendő lenne életünk fenntartásához, mivel minden szükséges vitamint,  tápanyagot és nyomelemet tartalmaz, amit csak megkíván szervezetünk az egészség megőrzéséhez.

Most vagyunk az almaszezon közepén, derítsük hát ki, milyen jótékony hatással van szervezetünkre?

A nyári alma inkább levesnek ízletes vagy süteményekbe tölteléknek, de az igazán zamatos, harsogó almákat mostanában, néhány hónapja szüretelhettük. Ezeket érdemes inkább nyersen, héjastól fogyasztani. De számos elkészítési módja ismert még, kompótnak is ízletes, befőtt, lekvár, húsok mellé,.. szóval ami csak eszünkbe jut, alkalmazzuk nyugodtan.

A piacon számtalan fajtájú alma közük válogathatunk. Bármelyik is legyen a kedvencünk, fogyasztása az egészségre gyakorolt jótékony hatása miatt mindenkinek ajánlott. Rendkívül gazdag A, B1, B2, B6 és C vitaminban, ásványi anyagokban – többek között káliumban, magnéziumban és vasban –, amely nagyon jó hatással van a körömre, a hajra és a bőrre egyaránt. Emellett kiváló gyógyír az emésztési zavarokra, az ízületi gyulladásra, a köszvényre, a májpanaszokra, a reumára, a súlyfeleslegre és a vesebántalmakra. Ha minden nap megeszünk 2-3 almát, szervezetünk ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben.

A biopiacon vásárolt almákat együk inkább, mert ott nem viaszozott az alma héja, így hámozás nélkül is fogyaszthatjuk és hát a “héjában van a vitamin” ahogy nagymamáink mondták. Az alma héjában koncentrálódik ugyanis a legtöbb A-vitamin, amely megvédi a szervezetünket a bakteriális fertőzésektől, valamint segíti a csont-, és fogképződést. A gyümölcshús rendkívül gazdag pektinben, emiatt az almából készült lé gyakran zavaros és sűrű. A pektin nagyon hasznos a szervezet számra, mivel a bélműködés szabályozásával enyhíti a hasmenést és a székrekedést is. Emellett csökkenti a vér koleszterinszintjét, valamint segít a szervezetből kiüríteni a méreganyagokat. Ha vásárolunk, akkor a feszes héjú, sima felszínű almát válasszuk, ha pedig levet szeretnénk belőle készíteni, akkor a keményebb almákat részesítsük előnyben.

A gyümölcs húsát sem kell haszontalannak tartani, ami tele van pektinnel (az érés során feloldó rostok anyaga). A pektin segíthet enyhíteni a hasmenést és bármilyen furcsa a székrekedést is. Ezenkívül az a tapasztalt, hogy ahol sok almát fogyasztanak nagyon kevés a köszvényes beteg.

A pektin csökkentheti a vér koleszterinszintjét, mivel pektin jelenlétében a koleszterin addig marad a bélcsatornában, ameddig ki nem ürül. A pektin megköti a rákkeltő anyagokat a vastagbélben, így segít kiüríteni a káros anyagokat a szervezetből.

Bár az almában a pektin a fő gyógyítóerő hordozója, az almafa levelei is tartalmaznak egy antibiotikumot(floretin). Ha megvágjuk magunkat a gyümölcsösben, tépjünk néhány almalevelet és nyomjuk rá a sebre addig, míg lemossuk és bekötjük.

Az almamag nagy mennyiségben tartalmaz cianidot. Mivel ez erős méreg, ezért gyermekeinknek tanítsuk meg, hogy nem szabad elfogyasztani a magokat, inkább a csutkát se egyék meg.

A fittség mindig fontos

Az öregedéssel járó változások elkerülhetetlenek, mint ahogy sokszor a balesetekkel szemben is védtelenek vagyunk. Mégis törekednünk kell a csípőnk egészségének megőrzésére, hiszen módunkban áll a kopás és elhasználódás mértékét, valamint a törés veszélyét csökkenteni.

A csípő megóvásának legalapvetőbb feltétele az egészséges (általában 18,5 és 25 közötti testtömegindexen belüli) testsúly megőrzése. A csípőben az ízületi felszínek gyakran csak néhány négyzetcentiméternyi felületen találkoznak, így az ezekre ható erők óriásiak lehetnek. Egyetlen kilógramm súlytöbblet járás közben 2 kg-nyi, lépcsőmászás közben 5-6 kg-nyi, futás és ugrálás közben 10-12 kgnyi súlynak megfelelő erővel növeli a csípő terhelését.

Noha a normális igénybevétel is igen nagy, a súlytöbblet láthatóan jelentősen felgyorsítja a kopás és az elhasználódás ütemét, és fokozza az artrózis későbbi kockázatát. A felesleges kilók leadása megvédheti a csípőt a túlzott kopástól.

A csípőízületet a teherviselő felületeit borító vastag porcrétegek védik meg az idő előtti elhasználódástól. A porc igen szívós anyag, ám ugyanakkor szivacsos is, ezért magába tudja szívni az ízületi tokban termelődő ízületi nedvet. A létfontosságú oxigént és a tápanyagokat tartalmazó folyadék átitatja a porcot, az ízület terhelésekor pedig kipréselődik a porcból az ízületi üregbe, ahol kenőanyagként szolgál, továbbá elszállítja a salakanyagokat és a mérgeket.

Mivel a porcban nincsenek erek, amelyek a tápanyagokat hoznák a szövetbe, és elvinnék onnan a salakanyagokat, az ízületi nedv folyamatos felszívódása és kipréselődése nélkülözhetetlen a porc táplálásához és rugalmasságának  megőrzéséhez, így a porckárosodás megelőzéséhez. Megfelelő terhelés nélkül ez a folyadék nem keringhet, ezért a csípőnk egészségét a rendszeres testedzés szolgálja.

Ha a csípőnk nagyon fáj, nehezünkre eshet a mozgás. Ennek ellenére törekedni kell a csípő mozgékonyságának megőrzésére, amihez kiválóan megfelelnek a testgyakorlás olyan kíméletes formái, mint a rendszeres séta. Ha gyaloglás közben fájdalmat érez, próbálkozzon az úszással vagy a kerékpározással, ahol a csípőnek nem kell a test súlyát hordoznia.

Ha a csípőt egy bizonyos ideig nem szabad mozgatni – pl. törés miatt – az ízület néhány nap alatt merevvé kezd válni, az azt mozgató izmok pedig sorvadásnak indulnak. Amikor a csípő már mozgatható, rendszeres, kíméletes gyakorlatokkal kell erejét és mozgékonyságát fokozatosan helyreállítani.

A csípőtáji törés kockázata az életévek számával arányosan növekszik: idősebb korban a csontok egyre gyengébbé válnak, és az elesések mind gyakrabban végződnek töréssel. Szerencsére az ilyen sérülések veszélyét sokféle módon csökkenthetjük.

A legfontosabb a csontok erejének és egészségének megőrzése – ehhez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozás, ami biztosítja a szükséges kalciumbevitelt. A nyugati étrendben a kalcium döntő többségét a tejtermékek fedezik, holott kiváló  forrást jelentenek a hüvelyesek, egyes zöld leveles zöldségek, olajos magvak, gyümölcsök is, valamint azok a konzerv halak, amelyeket csonttal együtt fogyasztunk – pl. lazac vagy szardínia. D-vitamin tartalmú étrend-kiegészítőket azoknak ajánlott szedniük, akik keveset tartózkodnak a napon.

A terheléses sportok, így a futás vagy a gyaloglás szintén erősítik a csípő csontjait. Igen hasznosak, ha valaki csontritkulásban szenved  – természetesen az ütődések és az esések elkerülését szolgáló óvintézkedésekről sem szabad elfeledkezni.