A térd megóvása I. | Egészséges életmód

A térd megóvása I.

A térd

A térd

Szeretnénk összefoglalni térdünk működését és lehetséges problémáit, mit tehetünk megvédésére és ha már megtörtént a baj, mit is tehetünk, milyen lehetőségeink vannak. Mindenképp érdemes a megelőzésre a karbantartásra koncentrálni, ezért érdemes tisztába lenni hogyan is működik a térdünk?

A három csont – a sípcsont, a combcsont és a térdkalács találkozásánál lévő térd a szervezet összes ízülete közül az egyik legnagyobb és a legösszetettebb. Lényegében csuklószerűen hajlik, amikor azonban teljesen kinyújtjuk a lábunkat, kismértékben elfordul, ami lehetővé teszi, hogy a térd ebben a helyzetben rögzüljön, így meg tudjuk őrizni egyensúlyunkat.

A térdben két félhold alakú szívós gumiszerű porc – a képen a Meniscus – nyeli el az ütéseket, melyek ezenkívül az ízület stabilitását is növelik. A csontok végét ízületi porc borítja, ez a szövet szintén felfogja az erőbehatásokat, emellett kis súrlódási felszínt képez, ahol a csontvégek könnyedén csúszhatnak egymáson.

A keresztszalagok – az ACL – korlátozzák a térd elfordulását, és megakadályozzák a csontok előre vagy hátracsúszását. Bizonyos hirtelen mozdulatok elszakíthatják a keresztszalagokat – a legkönnyebben az elülső sérül meg. A kereszt és az oldalszalagok szakadása esetén a térdízület stabilitása jelentősen csökken.

A sípcsont fejében lévő homorulatok viszonylag sekélyek, ezért a térdízület stabilitásához erős ízületi szalagokra van szükség. Ezek közül az oldalszalagok – az LCL – a legfontosabbak. E két rendkívül erős kötőszövet-szalag az ízület belső, illetve külső oldalán található, feladatuk a térd oldalirányú elmozdulásának a megakadályozása.

A térdízületben több fontos ér és ideg áthalad. Közéjük sorolható a lábszár és a térdkalács vérellátását biztosító verőér, amelynek sérülése komoly gondokat okozhat a lábszár vérkeringésében.

A térd két különálló ízületből áll: az egyik a combcsont és a lábszár két csontja között helyezkedik el – ez teszi lehetővé a láb mozgásainak java részét, a másik pedig a combcsont és a térdkalács között található. Emellett a térd egyszerűnek tűnő hajlító-nyújtó mozgásának valójában csúszó és forgó elemei is vannak. Ezen ízületek működését izmok, szalagok és inak bonyolult rendszere szabályozza, amelyek mindegyikének pontosan kell együttműködnie ahhoz, hogy csontjaink a láb mozgatása közben a helyükön maradjanak. Az ízület összetettsége az egyik fő oka annak, hogy oly sokan szenvednek makacs térdproblémákban.

A sípcsont felső végén két tojásdad alakú mélyedés van, ezekbe illeszkednek a combcsont legömbölyített végei, és így válik lehetővé a láb behajlítása illetve kinyújtása. Az ízület emellett minden lépésünkkor kissé elfordulva rögzíti a térdet, hogy kevesebb erőfeszítésbe kerüljön megőrizni az egyensúlyunkat.

A térdkalács a térd körüli inak közé beágyazott, nagyjából korong alakú csont. Feladata a térdízület védelme a szemből érkező ütődésektől, amelyek erejét nagy felületen oszlatja el.

A térdkalácsé és a combcsont közötti ízület ún. csúszóízület, mert sík felülete mentén a két csont csak elcsúszni képes egymás mellett. Amikor kinyújtjuk a lábunkat, a térdkalács beilleszkedik a combcsont homorulatába – ez megakadályozza az izmokat a csontokhoz rögzítő inak oldalirányú elmozdulását és így fokozza az ízület stabilitását.

A térdízületet a combizmok mozgatják. Ezek az erős izmok a stabilitását is fokozzák – ami megmagyarázza, miért a fáradt sportolók sérülnek meg a leggyakrabban.

  • négyfejű combizom – ez a térd körüli izomcsoportok legnagyobbika. Négy fő izomból áll, amelyek a comb elülső és oldalsó részén húzódnak, és amelyeket a térdkalácsín csatol a térdkalácshoz. A négy izom együttműködve feszíti ki a térdet és nyújtja ki a lábat.
  • hátsó combizmok – ezek közvetlenül a combcsont mögött húzódnak, a combcsontot a lábszár csontjaival kötik össze. Feladatuk a láb behajlítása, ki-, és befordítása, valamint a térd lassulásának szabályozása és a lábfej fékezése földet éréskor.

A térdízületet ízületi tok veszi körül, amelyet rendkívül szívós, rostos réteg, belül vékony ízületi hártya alkot. A tokban lévő ízületi felszínek kenéséről átlátszó ízületi nedv gondoskodik. Egyes betegségek, például a reumás ízületi gyulladás vagy a köszvény az ízületi tokon belül okoznak gyulladást.

Következő cikkünkben a gyakori térdsérüléseket vizsgáljuk meg alaposabban.

Hozzászólások

hozzászólás

A bejegyzés kategóriái edzés, életmód, ízület és kulcsszavai , , . Tedd a kedvenceid közé a cikket.

A weboldal használatával elfogadod a cookie-k (sütik) használatát. További információ

Ez a weboldal azért használ cookie-kat (sütiket), hogy Számodra a legjobb böngészési élményt tudja nyújtani. Ha továbbra is használod a weboldalt a cookie (süti) beállítások megváltoztatása nélkül vagy az "Elfogadom" gombra kattintasz, beleegyezel a cookie-k (sütik) használatába.

Bezárás