A csípő igénybevételéről… | Egészséges életmód

A csípő igénybevételéről…

A rugalmas tornászA csípő szervezetünk legjobban igénybe vett ízületei közé tartozik. Az olyan mindennapos tevékenységek, mint a járás, a futás, sőt az egy helyben állás is igen nagy – a testsúly többszörösének megfelelő – terhelést jelentenek a számára.

A csípőízületre ható terhelés nem csupán a testsúlyból és a mozgás közben fellépő erőkből tevődik össze: a csípő izmainak az egyensúly fenntartására irányuló működése is növeli, még egy helyben állás közben is (bár nem vesszük észre, hogy ezek az izmok ilyenkor is folyamatosan dolgoznak).

Amikor felegyenesedve állunk, a medence hordozza a törzs, a kar és a fej súlyát, és az ebből adódó nyomást a csípőízület közvetíti a lábon keresztül a talajra. Ez a teher egyenletesen oszlik el a két csípőízület között, melyek a medence elülső széléhez közelebb helyezkednek el, ezért a súly hátrabillentené a medencét. Ez azonban mégse következhet be, mivel a csípő elülső oldalán lévő izmok lefelé húzzák a medence elülső szélét. Az izmok által kifejtett erő többletterhelést jelent a csípőízületekre nézve.

A csípőre ható erők mértékének pontos meghatározása meglehetősen bonyolult feladat, mivel számos tényezőtől – többek között a test alakjától és a comb hosszától is – függ. A kutatók kidolgoztak egy járáselemző rendszert, amelynek segítségével közelítőlegesen meg lehet becsülni a terhelés nagyságát. A módszer lényege, hogy az önkéntes vizsgálati személy testének különböző pontjaira erősített fényvisszaverőket kamerákkal nyomon követik. Az így készült felvételeket számítógépes program elemzi, majd az adatokat összeveti azoknak a nyomásérzékeny lemezeknek a jelzéseivel is, amelyek a test egyes részeire ható erőket mérik a különféle mozdulatok során.

Ha az egyik lábunkat felemeljük – például járás vagy egy lábon állás közben – a talajon maradó láb oldalán lévő csípőízületnek kell megtartania a törzs, a kar, a fej, sőt még a megemelt láb súlyát is. Ugyanennek az ízületnek eközben a medence hátradőlését is ellensúlyoznia kell.

Ennél is nagyobb terhelés éri a csípőízületet azon erők miatt, amelyek megakadályozzák, hogy a medence a megemelt láb oldalára billenjen. Ha egy lábon állunk, a medence mérleghintaként “inog” a talajon álló láb csípőízületén. Az ezen az oldalon lévő távolító izmok – főleg a közepes és a kis farizom – lefele húzzák a medence feléjük eső végét, hogy a másik vége ne billenhessen le. Az izmok eközben a medencét a combcsonthoz szorítják. Ez az erő, valamint a csípőízület által viselt teher adja együttesen az ízületek teljes igénybevételét, amely egy lábon állva testsúlyunknak akár a kétszeresét is kiteheti.

Járás közben a csípőtávolító izmoknak még többet kell dolgozniuk, hiszen minden lépésnél megemelik egy kicsit a medence másik oldalát. Mivel a nők csípője általában szélesebb a férfiakénál, lépéskor jobban oldalra billen – ez az egyik magyarázata annak, hogy miért “ring” a nők csípője.

Amikor vízszintes talajon járunk, az egyes csípőízületekre ható erő a testsúly két- háromszorosát teheti ki, lépcsőmászás közben azonban ez az érték a testsúly négy-hatszorosára nő. Ugrálás és egyéb intenzív sporttevékenységek során a csípőre a testsúly tizenkétszeresének megfelelő nyomás is nehezedhet.

Érdekesség

A csípőízület terhelésének pontos mérése általában nem lehetséges. A Berlini Szabadegyetem kutatói néhány beteg testébe speciális terhelésmérő érzékelőkkel felszerelt csípőprotézist ültettek, amelynek segítségével a következőket figyelték meg:

  • 1 km/h sebességű gyaloglás közben az egyes csípőízületek terhelése a testsúly mintegy 280%-ának felelt mg. Az érték 4 km/h sebességnél 480%-ra, kocogáskor pedig 550%-ra növekedett.
  • Amikor a résztvevők járás közben megbotlottak, csípőjükre még nagyobb erők hatottak – egy esetben a testsúly 870%-át kitevő terhelést is mértek.
  • Amikor önkéntesek a testtömegük egynegyedével megegyező súlyt cipeltek, mintegy 25%-kal nőtt a csípőízületekben fellépő erők mértéke. Ha a terhet egy kézben vitték, az ellentétes oldali csípő terhelése kétharmaddal nagyobbnak bizonyult a hosszabb erőkar miatt.

 

Hozzászólások

hozzászólás

A bejegyzés kategóriái edzés, életmód, ízület és kulcsszavai , , . Tedd a kedvenceid közé a cikket.

A weboldal használatával elfogadod a cookie-k (sütik) használatát. További információ

Ez a weboldal azért használ cookie-kat (sütiket), hogy Számodra a legjobb böngészési élményt tudja nyújtani. Ha továbbra is használod a weboldalt a cookie (süti) beállítások megváltoztatása nélkül vagy az "Elfogadom" gombra kattintasz, beleegyezel a cookie-k (sütik) használatába.

Bezárás